Elektra

1700-as évek elején járt az idő Elektra ekkor volt 13 éves. Szép volt aranyos, kedves, figyelmes őt mindenki szerette.
De csak addig, míg 1765-ben ki nem kellet végezni. Ugyanis Elektrát megszállta az ördög!
1764-ben Elektra hazafelé tartott az iskolából mikor meglátott maga előtt egy furcsa árnyékot. Nem ijedt meg, de furcsállta, mert abban az utcában nem volt senki vele. Ment tovább, de aztán megint meglátta azt az árnyékot, ekkor már megijedt és megfordult, de megint nem látott semmit. Nyugtatgatta magát, hogy ezt csak képzeli és biztos csak kimerült. Ekkor már elérte az utca sarkán levő katolikus templomot! Ekkor eszébe jutott, hogy a szülei a templomba mentek, el is indult a templom kapuja felé remélve hogy szülei körében biztonságban érzi magát. Gondolta nem maradnak sokáig és valószínű, hogy csak a pap és a szülei vannak ott. Tehát ment a kapu felé. Borzalmas sikolyokra lett figyelmes és hogy a pap ezt kiabálja: - Távozz, eme Szent helyről menj vissza oda ahonnan jöttél! De mire Elektra benyitott már nem látott senkit! Korom sötét volt a templomban. Ebben a percben hirtelen az összes gyertya égni kezdett. Meglátta a földön az apját és anyját vérbe fagyva. A leány szeméből könnycseppek gördültek és patakokban folytak! Egy éles hangot hallott s a pap a vállára tette a kezét. Ezt mondá neki: Ne félj gyermekem szüleid egy jobb helyre mentek! Jer, velem és nem esik bántódásod! Elektra fejében zakatoltak a gondolatok, nem tudta mi történt nem tudta mi tévő legyen csak azt tudta, hogy a pap, akit oly jól ismert nem olyan, mint volt. Hófehér ősz haja véres volt szeme vérben úszott szája körül peregtek a vörös cseppek! Íme, a papot megszállta az ördög! A kis Eli (Elektra) megfogta az új anyukája kezét és elment vele! Hazavitte a leányt, s az óta eltelt fél év! Elektra elérte a 14 éves kort a pap is nagyon megszerette a kis Elit! Az nap a pap úgy döntött, hogy eljött a búcsúzkodás ideje! Leültette egy székre s ezt mondta a leánynak: eljött az idő kincsem! Nekem végem, de az ,, örökségem'' neked át adom! Eli bólintott és könnybe borult arccal lesújtotta fejét, bekötötte a szemét s lekötötte a kezét. Ekkor előjött az apja eredeti énje! Hirtelen borzalmas hideg csapta meg Eli arcát, de nem ijedt, meg ám amikor meghallotta a borzalmas hangot, amely eddig vigyázott rá kezdett nyughatatlan lenni... Az a hang, amely a mesét olvasta neki és énekelte az altatódalt....-Ó Jaj Eli! Megszállta az ördög! Levette szeméről a fedőt és megpillantotta a papot, aki nagyon öreg volt és abban a pillanatban meg is hallt. Egyedül maradt a világon. Mérges lett széttépte a ruháit, összekarmolta az arcát magyarán mondva megháborodott! Az emberek őt őrültnek tekintették s mivel veszélyesnek hitték úgy döntöttek ki kell őt végezni! Elektrát mártírhalálra ítélték! De előtte elátkozta a jelen levőket! Megmondta nekik, hogy visszajön még és akkor elhozza a világnak a végét! Az emberek nem hittek neki és kivégezték! Eli halála nem fejeződött teljesen be eltemették, de az emberek mégis úgy érzik, hogy mindig mindenütt jelen van! És apróbb jeleit be is mutatja, hogy ő bizony létezik és vár, hogy eljöjjön az ő ideje!